Maláj pénzpiaci rendszer - egy példa a konvencionális és iszlám pénzügyek együttélésére
Ez a poszt röpke összefoglalója egy érdekes tanulmánynak, mely itt olvasható teljes terjedelmében.
A szerző a maláj bankrendszert, pontosabban a bankközi pénzpiac (interbank money market) szekciót vesézi. A malájoknál "duál" bankrendszer van abban az értelemben, hogy szabadon egymás mellett/együtt működhetnek a konvencionális megoldásokat, termékeket kínáló bankok és iszlám elveket követő bankok is. A tanulmány az egymásra való hatásukat nézi a pénzpiac területén, adatokkal is alátámaszt, szóval egész érdekes.
Főbb állításai: az iszlám pénzpiac nem tudja függetleníteni magát a konvencionális pénzpiactól, legfőképp a kamatláb kockázattól, mely a fő okozója annak, hogy (az empirikus adatok szerint) az iszlám pénzpiac profit lábai/hozamai erősen korellálnak a konvencionális pénzpiac kamatszintjével
MájKomment: a globális pénzpiac tagadhatatlan megléte miatt szerintem nem meglepőek a kutatás eredményei, valahogy erre tippeltem volna én is. Azt hallom még ki belőle hogy ha aktívabb, nagyobb lenne a nemzetközi iszlám bankközi pénzpiac, akkor jobban tudnának függetlenedni a konvencionális piacok mozgásaitól. Ezzel együtt nem tartom valószínűnek hogy egyhamar jelentősebb hozamkülönbség alakulna ki köztük, annyira nem tud bezárkózni az iszlám pénzügyi világ, a likviditási szükségletek összekötik a piacokat. A kérdés inkább az, hogy melyik húzza melyiket. Egyelőre a konvencionális dominál, de nem feltétlenül lesz ez így sokáig, az olaj miatt folyamatosan rengeteg pénz áramlik oda és már jó ideje okosan építkeznek, nem úgy mint mi. Na de nem károgok.
No akkor részletesebben:
Malájzia ugye hivatalosan muszlim ország, de mindenképpen a nyitottabb fajtából, rengeteg vallás jól megfér ott egymás mellett (persze az elkerülhetetlen kisebb-nagyobb döccenőkkel). Aki járt már ott, tudja, hogy simán elfér egymás mellett a buszmegállóban a csadoros maláj leány, a miniszoknyás kínai meg a színesruhás indiai. Mókás ország amúgy, egy hónapot hátizsákoltam benne anno, bejött, de most nem ez a poszt témája, csak annyit akartam kiemelni hogy multikulturális és sokkal nyitottabb az élet minden területén mint a konzervatív öbölmenti arab országok.
Na de multikulti ide vagy oda, a bő többség azért mégiscsak muszlim, szóval gondoltak egy nagyot 80as években és egy csapásra beindították az első iszlám bankot, majd 94-ben az iszlám bankközi pénzpiacot is. A folyamat mögött a helyi nemzeti bank (BNM - Bank Negara Malaysia) áll, aki tulajdonképpen kitalálta és levezényelte az egész duális bankrendszerre való átállást.
A maláj iszlám bankközi pénzpiac rendszerének kialakításakor a copy/paste elv működött, fogták a klasszikus konvencionális pénzpiaci instrumentumokat, saria kompatibilissé csinosították őket amennyire csak tudták, aztán hajrá, hadd szóljon.
Azt a megoldást választották, hogy a konvencionális bankok is hozzáférnek az iszlám instrumentumokhoz (pár korlátozással), fordítva ez viszont nem igaz, az iszlám bankoknak iszlám megoldásokat kell használniuk. Mindenesetre a viszonlyagos nyitottság miatt pezsgő pénzpiac alakult ki, bőven szolgáltatva így megfelelő statisztikai adatokat az "együttélés" elemzéséhez.
Kb 2-3 poszt lesz míg röviden leírom a tanulmány főbb elemeit, indulásképp instrumentumok/megoldások, majd az elemzések/következtetések
3 fő instrumentum/megoldás csoportot azonosít az iszlám pénzpiacon:
01: iszlám bankközi betét (MII, lásd lentebb)
02: iszlám csekk clearing rendszer (marginális&eltűnőben, pár szó róla lentebb)
03: iszlám pénzpiaci instrumentumok (nagyobb falat, majd a következő posztban)
01: Mudarabah Interbank Investment Scheme (MII)
Mudharaba elvű (lásd korábbi poszt) instrumentum, ahol az egyik (surplus-os) bank pénzt ad egy másik, likviditási problémával küzdő banknak, aki aztán egy általa bejelentett éves profitrátája alapján profitot fizet neki ezért. Pld kijelenti, hogy éves profitom 10%, megegyeztünk egy 80-20as megosztásban, szóval 8%ot kapsz a tőkédre - időarányosan persze.
Na hamar rájöttek hogy itt lehet azért némi őszinteségi probléma (végülis a kölcsönvevő mondja meg, mennyit fizet a tőkéért), szóval húztak hamar egy alsó határt
(MII minimális hozama => állami befektetési jegy (éves) hozama + 0.5%)
2 kockázati tényező van itt a többlettel rendelkező (kölcsönadó) bank szempontjából:
- milyen arányban egyeznek meg > ezt az ügylet elején rögzítik, szóval ez pipa
- milyen profitrátát fog bevallani a kölcsönt felvevő bank > ez csak az MII lejártakor derül ki, s ugyan valóban ismeretlen marad lejáratig, de ezt a kockázatot némileg csökkenti a fenti minumumszabály
Ez az instrumentum tehát az iszlám bankok egymás közti, likvidási problémákat orvosló kölcsönügyleteinek egyfajta megoldása
02: Iszlám Bankközi Csekk Clearing Rendszer (IICCS - Islamic Inter-bank Cheque Clearing System)
Na itt arról van szó, hogy a nemzeti bank minden éjjel automatice átrendezi a többletes bankok pluszforrásait a deficites bankokhoz (ha nem elég, akkor arányosítva szétosztja), ezért a deficites banknak MII alapon kell profitot fizetnie egy fixált (30:70) megosztási arányban.
Ezt úgy alakították ki, hogy minden iszlám banknak kötelezően számlát kell vezetnie a BNM-nél és fel kellett hatalmaznia azt, hogy éjszakánként végrehajtsa az átrendezést.
Ez egy alrendszere a KLACH-nak (Kuala Lumpur Automated Clearing House), jelentősége nem nagy.
A további iszlám pénzpiaci instrumentumokról a következő posztban,
szóval folyt köv
salam aleykum
