szóval a kamatról, pontosabban a ribáról..

akinek csak 2 perce van: a kölcsönre számított kamat tilos (haram). De ennyire nem egyszerű a képlet, ugyanis a riba nevű valamit tiltja szó szerint a Korán, s bár a riba leggyakoribb fordítása a kamat, de nem pont ezt jelenti, emiatt jóval bonyolultabb a kérdés, mivel értelemezni és definiálni kell mi riba és mi nem, emiatt a muszlim értelmezők interpretálásai között eltérések vannak hogy pontosan mi is tilos. De ha már mindenképp egy mondatba akarom sűríteni, akkor ja, az iszlám pénzügyekben nem megengedett a konvencionális banki gyakorlatban használt kamat intézménye.

 
A riba-t a Korán nevesítve tiltja, ezért tilos. Mivel többnyire a kamat (interest) szóval/intézményével feleltetik meg a riba-t, így lesz a konvencionális bankrendszer által kínált kamat haram a hívő muszlim számára. Ez a legelterjedtebb muszlim megközelítés (bár találni példát olyan magyarázatra is mely ezt a képet árnyalva azt mondja hogy csak a túlzó/erőfölényen alapuló kamattal van gond). 

Fontos még megemlíteni, hogy a riba-t tartalmazó ügylet minden szereplőjét elítéli a Korán, tehát nem csak azt, aki nyújtja, hanem azt is, aki igénybe veszi, aki dokumentálja, sőt, még az ügylet esetleges tanúit is. Szóval hívő muszlim nem vehet részt ilyen ügyletben semmiféle minőségben.

Miért haram a riba? Történelmileg arra vezetik vissza hogy a Próféta korában rengeteg uzsorás volt aki kihasználta mások elesettségét és lehetetlen feltételek mellett adott csak kölcsön a napi megélhetésre, lásd manapság itthon, vidéken (a keresztény világ is tiltotta az uzsorát egyébként). A Korán a kamatokon keresztüli tőkeduplázást/újraduplázást említi uzsoraként és ezt tiltja, de jórészt pont a túlzás nehezen megfoghatósága miatt alakult úgy hogy caklipakli haram lett az egész kamat dolog, a rendszert akarták kikapcsolni merthogy az előbbutóbb mindig ribához (túlzáshoz) vezet.

Azért bonyolult kérdés ez manapság, mert anno egy történelmi helyzetre adott válasz volt a riba tiltása, de nem lett túlrészletezve hogy hogyan is kéne működnie nem uzsora szintű mérték esetén, valamint a riba pontos definíciója sem áll rendelkezésre, így ez az egész értelmezés kérdése lett. Főleg hogy a világ is nagyot változott azóta. A hadith-ok (a Próféta szavainak/tetteinek leírásai) és a kommentárok sokféle értelmezési lehetőséget kínálnak a muszlimok számára ha a mai, konvencionális pénzpiaci megoldásokat szeretnék saria kompatibilissé tenni, azaz "beemelni" az iszlám pénzügyekbe (ezért is van saria osztály sok iszlám bankban). Másrészt viszont az évszázadok alatt kialakult az a nagyrészt elfogadott értelmezés, hogy pénzkölcsönre nem lehet kamatot kérni, tehát hogy a kamat, mint olyan tilos, így ezt úgymond adottságnak foghatjuk fel, még ha muszlim gondolkodók folyamatosan rágják a témát, de jelenleg ez a helyzet, ez van benne a köztudatban évszázadok óta (gondolom a tömegeknek kellett egy egyszerű, könnyen felfogható üzenet, szóval megspórolták a kivételeket, a kamat haram, pont)

Az idő tényező érdekes itt még (az emberek jobban preferálják a pénzt amit most kapnak meg mint azt, amit később) Ezt viszont meg lehet oldani diszkont ügyletekkel is, ebben megengedőbb a muszlim megközelítés, ott ugyanis nem keletkezik "természetellenes" plusz (kamat). De amit én láttam ott nem ebbe az irányba mentek, hanem a kölcsön mögé odaraknak egy áru adás-vételt mely során profitot számol el a bank. A Korán szerint ugyanabból az áruból csak ugyanolyan mennyiséget és minőséget cserélhetünk spot-on történő ügylet során, viszont ha időben eltérés van, akkor már kicsit más a helyzet. Tehát pld nem adhatok valakinek pénzt (tyúkot, sót,whatever) és kérhetek vissza többet belőle. Viszont ha a pénz csak közvetítője egy árunak, az más, az kereskedés, amin lehet profitot termelni, ami megengedett és támogatott. Ez fontos dolog. 

A lényeg valahol az, hogy a muszlimok a konvencionális banki gyakorlatban alkalmazott kamatot igazságtalannak tartják mert nincs mögötte munka és kockázat, a bank úgymond odaadja a pénzt és visszakéri, akárhogy is alakul pld a vállalkozás sorsa, behajtja mert megteheti hogy mindenképp visszaszedi a pénzt, tekintet nélkül az élet alakulására. Egyes muszlim gondolkodók elismerik, hogy a bank is vállal kockázatot (azt, hogy az ügyfél nem tudja visszafizetni a kölcsönt), valamint pénzt szolgáltat, ami végülis egyfajta szolgáltatás, szóval van aki szerint nem fekete-fehér ez. A Korán amúgy a kooperációt támogatja, a közös munkát, nem az egyoldalú kockázatvállalást (erről bővebben később, egy másik posztban, amikor a mudharabáról és a musharakáról írok majd). A "munka gyümölcse" kifejezést némileg megerőszakolva kb az az elv, hogy nincs gyümölcs munka nélkül, és minden munkának van valami gyümölcse. De az hogy nem dolgozok, pontosabban nem vállalok kockázatot de kell a gyümölcs, nos az nem játszik. A klasszikus hitelezéssel ez az iszlám egyik baja, hogy hogy is van az, hogy a bank nem vállal kockázatot de elvárja hogy visszafizessem a hitelt. A cizelláltabb megközelítésben a hangsúly a túlzáson van. Na de mi a túlzás? elvileg az ami a "szokásos" mértéken felüli..hehe, exakt definíció, mi? :) Egyes gondokodók szerint ami nem szokásos mértéken felüli az nem riba, tehát mégis halal a kamat? Nem érzed hogy közelebb juttotunk? jól érzed.

Itt egy példa amit olvastam: van egy révész, egy fabatkáért viszi át az embereket az egyik partról a másikra. Épp evez békésen, amikor meglát egy fuldoklót. Odaevez mellé, és mondja hogy kihúzlak és átviszlek, de akkor ideadod mindened amid van plusz mindened amid valaha lesz. Szerencsétlen persze hogy beleegyezik, szeretne élni. Kiérnek a partra, ekkor a fuldokló viszont közli hogy bocs, de egy fabatkát adok, a standard díjat, többet nem. Bíróság elé mennek, s bár úgymond "üzletet" kötöttek, de egyértelműen túlzás amit a révész kért, kihasználta a másik szorult helyzetét, így nem kaphat többet egy fabatkánál az iszlám jog szerint. Az egy fabatkára viszont jogosult, de egészen pontosan ilyen esetben a révésznek az a legjobb ha ingyen viszi át, mivel az már az adakozás kategóriája, a lelkét ez szolgálja legjobban. Követve az elvet hogy a dolgok az ellenkezőjük révén ismertek (fény-árnyék, hideg-meleg, stb), a riba párja a sadaqah, önkéntes adomány, vagyis hogy segítsd azt, akinek szüksége van rá. De nem elvárás hogy a bankok úgymond adakozzanak, a Korán szerint mindenképpen jogod van visszakapni azt, amit adtál (tehát a tőkédet), az egyfajta "negatív" riba ha nem kapod vissza. De ha úgy döntesz hogy adakozol, az is jó. (a példa amúgy nyilvánvalóan sántít annyiban, hogy itt a révész egy szolgáltatást nyújt, nem pénzt ad kölcsön).

No hát egyelőre ennyit erről, lehetne még filózni rajta, de már így is hosszú lett. A lényeg hogy alapvetően tilos a kamat, kereskedni és profitot termelni viszont lehet, így kölcsönnél a kamatot egy áru adás-vétel ügyletre felszámolt profittal "váltják ki" az iszlám pénzügyekben. Ezt bemutatandó a következő posztban végigvezetek egy murabaha bai ajel hitelezési folyamatot.