Iszlám Pénzügyek

folytatás.. Maláj (iszlám) pénzpiaci instrumentumok

Az előző maláj posztban már említettem hogy az instrumentumok kialakításakor a kopipaszt módszert követték, szóval fogták a konvencionális pénzpiaci instrumentumokat, kigyomlálták belőle a kamatot, helyére beraktak profitot vagy felárat és khalas, kész. Kb 8-10 instrumentumot tartanak számon, különböző "népszerűségnek" örvendenek.

A maláj iszlám pénzpiac 2 eleméről volt már szó, most felsorolás jelleggel íme a lényegesebb instrumentumok:

(I) Government Investment Issue (GII)

Bai Al Inah alapú, kamatmentes, állam által kibocsátott, diszkontált, másodlagos piacon is forgalmazott, likvid adósságlevél

(II) Bank Negara Negotiable Notes (BNNN)

Bai Al Inah alapú, nemzeti bank által kibocsátott diszkont, rövid lejáratú (max 1 év) pénzpiaci instrumentum, ez is pörög a másodlagos piacon

(III) Cagamas Mudharabah Kötvény (Sukuk Mudarabah Cagamas)

A Cagamas egy helyi intézmény, ami jelzáloggal foglalkozik. A jelzálogot tartalmazó szerződésekre bocsátanak ki mudharaba alapú kötvényeket (tehát az underlying iszlám kompatibilis contracton képződő profiton osztoznak)

A Sukuk-ról (iszlám kötvényről) tervezek írni, majd akkor szó lesz arról hogy milyen elveken/alapokon lehet egyáltalán kötvényt kibocsátani iszlám pénzügyekben (szaudiban pld még mindig nem megengedett a sukuk, a legfőbb sária bíróság már vagy 2 éve rágja a témát)

(IV) Islamic Accepted Bills (IAB)

Murabaha alapú trade finance-re (export-import finanszírozásra) kibocsátott papír, mellyel a másodlagos piacon bay al-dayn alapon kereskednek

Az iszlám trade finance külön megérne vagy 5-6 posztot, egyszer talán ráveszem magam, most röviden:
(a) import: az ügyfél megbízza a bankot hogy vegye meg az árut magának, ő meg megveszi a banktól költség+felárért, kb fél éves fizetési határidőre. A bank ezután ezt a fenálló követelését értékesíti bay al-dayn elven

(szaudiban pld különbség van hogy az áru már az ügyfél birtokában van csak nem tud fizetni érte vagy egyáltalán nem az övé. Első esetben egy nemesfémes commodity ügylettel kaphat csak pénzt /nem veheti meg tőle aztán adhatja el vissza neki/. Egyéb esetben megfelelő az áru is mint underlying asset)

(b) export: exporter elkészíti a hitellevelet, elküldi az importáló bankjának, az befogadja, majd az exportáló készíttet egy idegen váltót az importáló bankjával (az importáló banknak fizetni kell a megadott időben a megnevezett félnek), az exportáló bankja ezt megveszi az exportálótól bai al-dayn elven

(V) Islamic Negotiable Instruments (INI)

két alfaja van:

(a): Islamic Negotiable Instruments of Deposit (INID)

mudharaba elven működik, egy iszlám banknál lévő betétről (lekötött pénzről) van szó, mely egy jövőbeni napon esedékes. Úgy müxik hogy adj nekem pénzt, látod, van itt egy lekötött betétem, 3 hónap múlva felszabadul, abból visszakapod a tőkéd plusz lesz rajta X % profit, cserébe azt megosztom veled Z/Y arányban

(b): Negotiable Islamic Debt Certificate (NIDC)

a bank elad vlmi eszközt az ügyfélnek cash-re spot-on, majd az ügyfél eladja ugyanazt az eszközt a banknak az eredeti ár+profit összegben jövőbeni fizetésre

Mi történt? Az ügyfél adott pénzt a banknak most, jövőben többet fog visszakapni (tulajdonképpen betétet helyezett el)

(VI) Islamic Private Debt Securities

Sária kompatibilis vállalati kötvények. Majd a Sukuk posztban a vállalati kötvényekről is írok bővebben.

(VII) SBBA (Sell and Buy Back Agreement - aka repo)

Az instrumentumok mellett kereskedési technikákat is átvettek pld REPOznak (Repurchase Agreement) SBBA néven, ami annyi lenne hogy megállapodnak egy adás-vételben, valamint abban is, hgoy ezt egy előre rögzített időpontban egy újra megállapított áron reverzálják egy ellentétes előjelű adás-vétellel

(VIII) Commodity Murabaha Program (CMP)

Malájok is beindították a Commodity Murabaha ügyleteket (lásd korábbi posztok), azt íja a csóka hogy jellemzően nyers pálma olaj a háttérben lévő áru, az arabok inkább fémeket (palladiumot, platinumot, alumíniumot, ezüstöt, aranyat, stb) használnak.

A folyamat ugyanaz mint az araboknál, tehát ha a banknak van fölös pénze és szeretné lekötni, akkor: vesz olajat brókertől spoton, eladja a Maláj Nemzeti Banknak deferred paymenten, majd a Maláj Nemzeti Bank megbízza a banknot hogy a nevében adja el egy harmadik félnek spoton

Fordítva is mehet az ügylet (= a banknak van szüksége pénzre), ugyanez a folyamat, csak helyet cserélnek a szereplők

A CMPnek nincs másodlagos piaca

---

No ennyit az előjátékról (a maláj pénzpiaci instrumentumokról), legközelebb a kutatás eredményeiről pár szó

salam aleykum

Szószedet jelleggel pár szó a bai al inah és bai al dayn nevezetű koncepciókról, nem árt ismerni őket, hozzátartoznak az iszlám pénzügyekhez

szóval:

Bai Al Inah (Bay' al-Inah): adás-vételi szerződés, mely során egyik fél egy árut elad hitelre, majd azonnal visszavásárolja a vevőtől más áron készpénzre.

Nagyrészt elutasítás övezi, mint alkalmazható iszlám pénzügyi technikát. Araboknál nem láttam, malájoknál van, de támadják, valszeg nem lesz ott se sokáig.

Egy jópofa példa az egyik írásból: kell nekem pénz, adj nekem 10 fabatkát most, egy hónap múlva kapsz 20 fabatkát. Ez nyilván tilos, ribának számít. De el is adhatnád nekem a szamaradat egy hónapos hitelre 20 fabatkáért, majd visszavehetnéd tőlem most 10 fabatkáért. Én így kapok most 10et, 1 hónap múlva adok neked 20-at.

Na akik szerint ez okés, azok tartják a bai al inah-ot halal-nak. Úgy érvelnek hogy ezt 2 külön szerződésnek kell tekinteni, és egyenként mindkettő megállja a helyét (fixált az ár, valid a tárgy, megfelelőek a résztvevők). Akik elutasítják azok szerint viszont esze ágában sincs szamarat vennie egyik félnek se, pénz kell az egyik félnek, így ez az egész csak színjáték.

Szerintem is inkább csak magyarázkodás, hogy ez így megállja a helyét, úgy tűnik egyik felet se izgatja maga az áru, egyiknek pénz kell, a másiknak van, kölcsönad és többet kér vissza.

Bai al dayn (Bay al-dayn): adósság adás-vétele, ahol az adósság lehet pénz, áru (akár már létrejött, akár nem)

No erről is vita van, hogy belefér-e vagy sem, de itt úgy tűnik jobb érvek vannak mellette. A konzervatívabb muszlim (értsd arab) országok nem nagyon használják, de pld a malájoknál nagyjából belefér, bár emiatt is támadják őket.

A következő szempontok mentén rágják a témát:

(1) adósság eladása az adósnak:

egyik megközelítés szerint mivel a kölcsönadónak joga van bármikor elengedni vagy csökkenteni az adósságot, ezért el is adhatja azt az adósnak (pld kölcsönadtam 100 fabatkát egy évre, fél év után azt mondom hogy 80ért megveheti az adós és végeztünk)

Az ellenzők szerint az adósságot egyáltalán nem szabad eladni se az adósnak se harmadik félnek, maximum csökkenteni szabad. Érv hogy nem szabad nem létezőt eladni létezőért (az adósság "fiktív", az érte adott ellenérték "valós" vagy "fiktív"), valamint hogy az adósság bizonytalanságot tartalmaz (gharar-t), amivel megintcsak nem szabad kereskedni (lásd tiltott szerencsejáték).

Középutas megoldásként az adósság fajtájától teszik függővé hogy az eladható-e vagy sem. A határ a biztos és bizonytalan adósság közt húzódik valahol. "Biztos" adósság pld hogy 200 pénzzel lógsz, "bizonytalan" pld egy jövőben befejezendő munka ellenértéke.

Gondolom nem okoz nagyobb sokkot, hogy a biztos eladható, a bizonytalan nem

(2) Adósság eladása harmadik félnek:

Eladhatja-e vagy sem a hitelező egy nem-adós harmadik félnek az adósságot. Magyarul arról van szó hogy a hitelező nem akar várni lejáratig, ezért eladja valakinek kápéra az adósságot a törlesztés előtt. Mindenképp diszkont áron, spot-on (azonnali fizetéssel) kell megtörténnie az ügyletnek, ha egyáltalán engedélyezett, talán ezt nem árt megemlíteni.

Az ellenzők szerint tök világos hogy ez tilos ("Ne add el a halat amíg a vízben van" valamint "Ne add el amit nem birtokolsz"). Szerintük bizonytalanság van abban, hogy az adós fizetni fog-e a harmadik félnek, ezért is haram.

Mások szerint halal a dolog, mert autentikus forrásokban nincs szószerint tiltva. Ami nincs tiltva, az szabad, amíg be nem bizonyosodik hogy nem. Szerintük így a hitelezőnek joga van eladni az adósságot az adósnak vagy harmadik félnek.

Középutas vélemény hogy bizonyos feltételek esetén halal, egyébként haram.Feltétel hogy spot és természetbeni legyen, az adós gazdag legyen vagy egyértelmű bizonyíték szolgáljon az adósság létezésére (értsd elismert adósság legyen), valamint az adósságot megvásárlónak spoton kell fizetnie, egyébként nem valid a tranzakció.

Szóval nincs egyetértés, egyes iskolák szerint tilos, míg mások szerint bizonyos feltételek esetén okés. Pld a malájok szerint belefér a bai al dayn, szerintük felpörgeti a gazdaságot, használ a közjónak (ami szempont kéne hogy legyen a középutasok szerint)

Egy instrumentum példa: tényleges kereskedelmi ügyleten alapuló Bill of Exchange (idegen váltó), ami kb 200 napnál nem hosszabb és egy meghatározott napon fizetendő (ami nem munkaszüneti nap) türelmi idő nélkül

no erről ennyit

salam aleykum

Maláj pénzpiaci rendszer - egy példa a konvencionális és iszlám pénzügyek együttélésére

Ez a poszt röpke összefoglalója egy érdekes tanulmánynak, mely itt olvasható teljes terjedelmében.

A szerző a maláj bankrendszert, pontosabban a bankközi pénzpiac (interbank money market) szekciót vesézi. A malájoknál "duál" bankrendszer van abban az értelemben, hogy szabadon egymás mellett/együtt működhetnek a konvencionális megoldásokat, termékeket kínáló bankok és iszlám elveket követő bankok is. A tanulmány az egymásra való hatásukat nézi a pénzpiac területén, adatokkal is alátámaszt, szóval egész érdekes.

Főbb állításai: az iszlám pénzpiac nem tudja függetleníteni magát a konvencionális pénzpiactól, legfőképp a kamatláb kockázattól, mely a fő okozója annak, hogy (az empirikus adatok szerint) az iszlám pénzpiac profit lábai/hozamai erősen korellálnak a konvencionális pénzpiac kamatszintjével

MájKomment: a globális pénzpiac tagadhatatlan megléte miatt szerintem nem meglepőek a kutatás eredményei, valahogy erre tippeltem volna én is. Azt hallom még ki belőle hogy ha aktívabb, nagyobb lenne a nemzetközi iszlám bankközi pénzpiac, akkor jobban tudnának függetlenedni a konvencionális piacok mozgásaitól. Ezzel együtt nem tartom valószínűnek hogy egyhamar jelentősebb hozamkülönbség alakulna ki köztük, annyira nem tud bezárkózni az iszlám pénzügyi világ, a likviditási szükségletek összekötik a piacokat. A kérdés inkább az, hogy melyik húzza melyiket. Egyelőre a konvencionális dominál, de nem feltétlenül lesz ez így sokáig, az olaj miatt folyamatosan rengeteg pénz áramlik oda és már jó ideje okosan építkeznek, nem úgy mint mi. Na de nem károgok.

No akkor részletesebben:

Malájzia ugye hivatalosan muszlim ország, de mindenképpen a nyitottabb fajtából, rengeteg vallás jól megfér ott egymás mellett (persze az elkerülhetetlen kisebb-nagyobb döccenőkkel). Aki járt már ott, tudja, hogy simán elfér egymás mellett a buszmegállóban a csadoros maláj leány, a miniszoknyás kínai meg a színesruhás indiai. Mókás ország amúgy, egy hónapot hátizsákoltam benne anno, bejött, de most nem ez a poszt témája, csak annyit akartam kiemelni hogy multikulturális és sokkal nyitottabb az élet minden területén mint a konzervatív öbölmenti arab országok.

Na de multikulti ide vagy oda, a bő többség azért mégiscsak muszlim, szóval gondoltak egy nagyot 80as években és egy csapásra beindították az első iszlám bankot, majd 94-ben az iszlám bankközi pénzpiacot is. A folyamat mögött a helyi nemzeti bank (BNM - Bank Negara Malaysia) áll, aki tulajdonképpen kitalálta és levezényelte az egész duális bankrendszerre való átállást.

A maláj iszlám bankközi pénzpiac rendszerének kialakításakor a copy/paste elv működött, fogták a klasszikus konvencionális pénzpiaci instrumentumokat, saria kompatibilissé csinosították őket amennyire csak tudták, aztán hajrá, hadd szóljon.

Azt a megoldást választották, hogy a konvencionális bankok is hozzáférnek az iszlám instrumentumokhoz (pár korlátozással), fordítva ez viszont nem igaz, az iszlám bankoknak iszlám megoldásokat kell használniuk. Mindenesetre a viszonlyagos nyitottság miatt pezsgő pénzpiac alakult ki, bőven szolgáltatva így megfelelő statisztikai adatokat az "együttélés" elemzéséhez.

Kb 2-3 poszt lesz míg röviden leírom a tanulmány főbb elemeit, indulásképp  instrumentumok/megoldások, majd az elemzések/következtetések

3 fő instrumentum/megoldás csoportot azonosít az iszlám pénzpiacon:

01: iszlám bankközi betét (MII, lásd lentebb)

02: iszlám csekk clearing rendszer (marginális&eltűnőben, pár szó róla lentebb)

03: iszlám pénzpiaci instrumentumok (nagyobb falat, majd a következő posztban)

01: Mudarabah Interbank Investment Scheme (MII)

Mudharaba elvű (lásd korábbi poszt) instrumentum, ahol az egyik (surplus-os) bank pénzt ad egy másik, likviditási problémával küzdő banknak, aki aztán egy általa bejelentett éves profitrátája alapján profitot fizet neki ezért. Pld kijelenti, hogy éves profitom 10%, megegyeztünk egy 80-20as megosztásban, szóval 8%ot kapsz a tőkédre - időarányosan persze.

Na hamar rájöttek hogy itt lehet azért némi őszinteségi probléma (végülis a kölcsönvevő mondja meg, mennyit fizet a tőkéért), szóval húztak hamar egy alsó határt

(MII minimális hozama => állami befektetési jegy (éves) hozama + 0.5%)

2 kockázati tényező van itt a többlettel rendelkező (kölcsönadó) bank szempontjából:

- milyen arányban egyeznek meg > ezt az ügylet elején rögzítik, szóval ez pipa

- milyen profitrátát fog bevallani a kölcsönt felvevő bank > ez csak az MII lejártakor derül ki, s ugyan valóban ismeretlen marad lejáratig, de ezt a kockázatot némileg csökkenti a fenti minumumszabály

Ez az instrumentum tehát az iszlám bankok egymás közti, likvidási problémákat orvosló kölcsönügyleteinek egyfajta megoldása

02: Iszlám Bankközi Csekk Clearing Rendszer (IICCS - Islamic Inter-bank Cheque Clearing System)

Na itt arról van szó, hogy a nemzeti bank minden éjjel automatice átrendezi a többletes bankok pluszforrásait a deficites bankokhoz (ha nem elég, akkor arányosítva szétosztja), ezért a deficites banknak MII alapon kell profitot fizetnie egy fixált (30:70) megosztási arányban.

Ezt úgy alakították ki, hogy minden iszlám banknak kötelezően számlát kell vezetnie a BNM-nél és fel kellett hatalmaznia azt, hogy éjszakánként végrehajtsa az átrendezést.

Ez egy alrendszere a KLACH-nak (Kuala Lumpur Automated Clearing House), jelentősége nem nagy.

A további iszlám pénzpiaci instrumentumokról a következő posztban,

szóval folyt köv

salam aleykum

A mudharabáról meg a musharakáról, mint koncepcióról még nem volt szó, pedig nem árt ismerni őket, elég alapnak számítanak az iszlám pénzügyekben. Ennek megfelelően temérdek online irodalom van róluk, főleg angolul (mármint amit én is értek) pld nem rossz ez itt, vagy ez, vagy mondjuk ez a példa bankszámla depositra

Szójegyzet jellegű kitérő:

Mudharaba: profit megosztáson alapuló ügylet, ahol csak az egyik fél száll be tőkével, a másik munkával, a nyereségen egy előre megállapodott arányban osztoznak, a veszteségeket egyedül a tőkét adó viseli

Musharaka: ügylet, amibe mindkét fél beszáll tőkével, munkát az egyik végez, a profiton előre megegyezett arányban osztoznak, a veszteségeken pedig a bevitt tőke arányában

No egy kicsit bővebben:

Szóval a Mudharaba egy profit megosztáson alapuló ügylet, ahol csak az egyik fél száll be tőkével (a kölcsönt adó), a másik a tudását adja (a vállalkozó). Megegyeznek előre, hogy ha valaha 1 peták profit is keletkezik, akkor azon milyen arányban osztoznak (pld 70%-30%). Ha a vállalkozó béna és nincs profit a kölcsön futamideje alatt, akkor nem kap semmit a tőkét adó. Sőt, ha annyira béna a vállalkozó, hogy elszórja az egészet, akkor ez van, a kölcsönt adó bukta a lóvét, nem kérheti vissza.

Egyszerű példa: én vagyok a bank, van pénzem, te vagy a vállalkozó, van egy jó ötleted/üzleti lehetőséged/whatever, de pénzed az nincs. Mondod hogy haver, itt ez a lehetőség, kb 3 év alatt ennyit kereshetnénk rajta, aggyámá 1 milla fabatkát, 3 év múlva visszakapod. Ok, adok neked pénzt, de előszöris megegyezünk, hogy mikor adod vissza a pénzemet (ok, legyen 3 év), majd arról milyen arányban osztozunk a profiton (pld 10% neked, 90% nekem). Ha nem csinálsz profit, nem kapok semmit. Ha eltolod a pénzemet, akkor azt bizony bebukom, így jártam, nem kérhetem vissza azt amit odaadtam.

De fordítva is működik, pld egyszerű bankbetéteknél. Te, az ügyfél, rendelkezel pénzzel pld a számládon, szeretnéd lekötni egy időre és szeretnél nyilván többet visszakapni. Mivel kamat nevű dolgot nem fizethetek, ahhoz meg túl keveset kötsz le hogy megérje mögérakni pld egy commodity ügyletet, úgyhogy azt mondom neked, hogy ha lekötöd akkor az éves profitomból a lekötési időd és a bevitt tőkéd arányában részesülsz.

Mudharabah esetén tehát csak az egyik fél ad pénzt, a másik a tudását/tehetségét viszi bele.

Musharakánál mindkét (vagy több) fél beszáll, a tőkét adó jellemzően jobban, a vállalkozó kevesebbel, pld 80%-ot ad a tőke tulajdonosa (pld a én, a bank), a vállalkozó meg mondjuk 20%-ot (customer share). Ugyanúgy megállapodunk itt is, hogy ha valaha egy fabatka profit keletkezik a futamidő alatt, akkor azon osztozunk egy előre megállapodott arányban, ami vagy megegyezik a bevitt tőke arányával, vagy nem. Ha annyira béna a vállalkozó, hogy nemhogy profitot nem csinál de még el is tolja a tőkém felét, akkor azért mindketten bukunk veszteségen, mégpedig a bevitt tőke arányában (tehát a tőke felének 80% én buktam, 20%át a vállalkozó).

Előjönnek ezek a koncepciók több terméknél is, majd később visszautalok ide, de erről most egyelőre ennyit

salam aleykum

az előző posztban a hitelezés egyik megoldásáról volt szó, most pár szóban a betétekről, vagyis arról, amikor van pénze valakinek, és úgy dönt hogy odaadja másnak meghatározott időre és cserébe szeretne némi többletet visszakapni

Sokféle termék van, ilyen a lakossági hitelezésben pld a lekötött bankbetét, de nem csak erre kell gondolni, pld a bank treasurynek van felesleges pénze vagy egy nagyobb ügyfél kéri meg a bankot hogy kösse le a felesleges cash-t jóféle hozamért. Különbség a principal (a tőke) forrásában/összeszedési módjában van, ha megvan a principal akkor onnantól maga a folyamat nagyjából ugyanaz, max a szereplők száma változik. Vonalat talán ott lehet húzni hogy a bank a "saját" pénzével játszik (treasury a money marketen) vagy egy ügyfél megbízásából cselekszik.

Az időszakos lekötés hasonlít a hitelezésnél leírtaknál, lényegében ugyanúgy egy commodity adás-vétel van a háttérben, ennek a profitja az időre járó "kamat".

Egy példa: legyen mondjuk a tőkegyűjtési célú a Direct Investment, mely egy time deposit (határidős betét).  A kiinduló helyzet az, hogy van X fabatka többlete az ügyfélnek, aki szeretné ezt lekötni egy időre, mondjuk fél évre. Vagy éppen nekem (a banknak) van szükségem pénzre adott pénznemben adott időpontra, ezért felhívok más bankokat hogy előteremtsem a lóvét tőlük (interbank time deposit)

Folyamat röviden: első lépésben veszek commodity-t spoton brókertől tőke+brókeri jutalalékért az ügyfél pénzéből az ügyfél nevében (az ügyfél tulajdonába kerül), majd megveszem tőle deferred paymenten (későbbi fizetéssel) tőke+profit áron. A commodity így az én tulajdonomba került, s ezután el is adom egy másik counterparty-nak (pld egy másik banknak) spoton principal értéken (az ő tulajdonába kerül)

Mindent én bonyolítok le, az ügyfél (akinek pénze van) tulajdonképpen annyit lát hogy X napon leveszem a pénzét (tőke) - feltéve hogy nálam vezeti a számláját-, majd X+Y napon visszakapja azt principal+profit értékben. Előkészítem neki a papírokat, mindenféle dokumentációt, csak alá kell írnia.

Én pénzhez jutok X napon (miután eladtam az ügyféltől megvett commodity-t), majd a pénzt X+Y napon adom vissza az ügyfélnek (principal+profit értékben)

Mennyi a profit (a kamat)? Ez függ az átlagos, konvencionális piaci kamattól. A globális pénzrendszer, információáramlás, növekvő számú iszlám bankok, stb miatt az ügyfelek tisztában vannak a lehetőségeikkel, nem fogják lekötni a pénzt az átlagos piaci (konvencionális vagy iszlám) hozamtól szignifikánsan kevesebbért. Olvastam nemrég egy érdekes tanulmány a maláj pénzügyi rendszerről, ott ugyanis úgymond duál banki/pénzügyi rendszer van, tehát konvencionális és islamic is működik egymás mellett, üzletelnek, versenyeznek egymással, kínálnak különféle konvencionális és iszlám pénzügyi termékeket, a bankközi pénzpiacon is ott vannak, kisegítik egymás napi likviditási gondjait. Ebben a környezetben vizsgálták a korrelációt a konvencionális kamatok és az iszlám termékek profit rátái között több év távlatában. A következtetés röviden annyi volt hogy együtt mozognak, értékben és így trendek tekintetében is. No de erről majd legközelebb.

salam aleykum

ebben a posztban egy iszlám hitelezési megoldást írok le egy ál-konkrét példán keresztül (becses neve: murabaha bai ajel)

Akinek csak 2 perce van: az iszlám pénzügyekben a kamat tilos, a profit viszont okés, így a konvencionális hitelkihelyzésnél kamattal megoldott haszon forrása az iszlám pénzügyekben egy áru adás-vétel ügyletből származó profit (underlying commodity buy-sell deal). Pld egy vállalati működési hitelnyújtás mögött is egy áru adás-vétel ügylet van, az ezen keletkező profit az, amit a konvencionális bank által felszámított hitelkamattal meg lehet úgynagyjábólvalamennyire feleltetni. 

Szószedet jellegű kitérő

commodity: áru, valami ami kézzel fogható, iszlám banki hitelezésben pld nemesfém vagy hasonló (ezüst, palládium, stb)

murabaha: saria kompatibilis commodity adás-vétel, mely során az eladó előre közli a vevővel hogy mennyi költsége merült fel az ügylet miatt és hogy mennyi profitot kér (összegszerűen), tehát az üzletkötés pillanatában ez az információ mindkét fél rendelkezésére áll

bai al ajel (vagy rövidebben bai ajel): murabaha ügyeleten alapuló pénz kölcsön, pld vállalati (többnyire működési) hitelezés

PoA (power of attorney) deal: megbízási ügylet (egyik fél felhatalmazza a másikat hogy a nevében eljárjon

A murabaha bai ajel deal leginkább nagy összegű, tehát vállalati/szervezeti hitelezési megoldás, de persze előfordul magánszemélyek esetén is, az összeg a lényeg, ugyanis a treasury is részt vesz benne, aki viszont nem foglalkozik egyedi kis összegekkel, így a retail jellegű hitelezésről majd máskor.

Az alábbi hitelezési folyamat tekinthető egyfajta iskolapéldának, számos későbbi pénzügyi terméknél/megoldásnál vissza fognak köszönni az itt leírt folyamatok és szereplők.

Szóval hitel nyújtásáról van szó. Mivel a kamat tilos (lásd korábbi poszt), ezért nyilván nem mehet a dolog a „konvencionális" módon, nem annyi a dolog hogy szól a vállalati hitelezési osztályom a treasury-mnek hogy ilyen pénznemben ennyi kéne ekkorra, aztán rárakom az ügyfél számlájára, később meg majd leemelem a tőke+kamatot a megállapodott időszakonként. Annyiban mondjuk stimmel, hogy a treasury intézi a háttérügylelet (a commodity adás-vételt, ezen keresztül történik a hitelezés)

A főszereplő itt a commodity, ennek adás-vétele kapcsán történik a hitelkihelyezés.

Szereplők még:

• Ügyfél (pénzre van szüksége)

• Én, a Bank (pénzt adok szervezek neki későbbi törlesztéssel)

• Bróker (a commodity buy részhez közvetíti a commodity-t annak tulajdonosától Hozzám)
• 3^rd Party (a harmadik fél, neki adjuk majd el a commodity-t az ügyfél nevében ha az Ügyfél ezt a megoldást választja)

Klasszikus módon indul a történet: az Ügyfélnek pénz kell (összege miatt jellemzően számlapénz, de ez amúgy tökmindegy), ezért eljön Hozzám (a bankhoz), elmondja kb mekkora összegre, milyen kezdettel, mennyi időre gondolt, milyen ütemben tudna törleszteni, stb.

Például mondjuk kéne az Ügyfélnek 1 millió fabatka egy évre jövő hétfőtől. Mafi muskela (no problem), mondom neki, tudok neked ennyit adni kb 100.000 profittal. Kamatot ki se ejthetem a számon, összegszerűen meg kell neki mondanom a profitomat. Ez fontos. Ekkor ugyan még nem tudom fillérre pontosan hogy mennyi lesz a profitom (majd meglátjuk miért), de ettől nem lesz nagyon eltérő. A végső profit összeg kiderül majd mire leszervezem az ügyletet, az kerül majd a papírokba. Szintén fontos, hogy ez a végső profit összeg nem változhat egy fabatkányit se a lejáratig. Mindkét fél a legelején tudja, hogy összegszerűen mennyibe kerül/mennyit hoz neki az ügylet (előtörlesztésnél lehet penalty, de az fee-nek és nem extra profit-nak van felfogva). Késedelmi kamatnak megfelelő tétel nem lehet, az az én kockázatom hogy nem fizet vissza az Ügyfél. Ha nincs pénze egy év múlva, akkor várok amíg lesz, de ezen hitel kapcsán nem kérhetek vissza késedelmes fizetés miatt többet.

Tehát közöltem az Ügyféllel hogy ez az ügylet neki saccperkábé 100.000-be fog kerülni. Azért mondok ennyit mert tudom hogy kb 10% az átlagos éves kamat más bankoknál, ennyi százaléknyi profitot én is akarok csinálni az ügyleten. Figyelem én a piacot, tudom hogy átlagosan ennyiért juthat ilyen összegben ilyen lejáratra ilyen pénznemben, valamint most épp nem is akarok neki se jobbat se rosszabbat adni (tegyük fel hogy semleges nekem az ügyfél ), úgyhogy ezért ennyi. Nagyobb összegeknél/VIP ügyfeleknél egyedi megállapodások („special price”) vannak nyilván, de ez itthon is így megy, nincs ebben semmi islamic. Tehát ügyféltől, pénznemtől, ezerféle körülménytől függően más-más ajánlatot mondhatok, és a belső policy-ban számolhatok 10%-al de a lényeg mégegyszer hogy az Ügyfélnek összegszerűen mondom meg hogy mennyi profitot fogok felszámítani és ez nem változhat az ügylet lejáratáig. Tehát ennél a hitelezési formánál (elvileg) nincs olyan LIBOR/BUBOR/whatever + 3% + devizaárfolyam változás, késedelmi kamat a jegybanki alapkamat, stbstb aztán az ügylet elején tervezett 10% kamat végül 20% lesz..Azért írtam zárójelben hogy elvileg, mert láttam hogy próbálkoztak floating-gal, de végül a saria letörte, így annyi maradt hogy profitabilitási reportban nézték, magában a hitelben összegszerűen volt a profit és nem változhatott. De törik még a fejüket vlmi megoldáson.

Ok, eddig jól hangzik neki, megbeszéltük hogy egy összegben szeretné lejáratkor visszafizetni a tőkét és a profitot, és hogy jövő hétfőtől kéne neki.

Tehát mit tudok?

• Pénznem: fabatka
• Tőke: kb 1.000.000
• Profit: kb 100.000
• Értéknap: jövő hétfő
• Lejárat: egy év múlva

A vállalati hitelezési osztályom a lényegi infot összeszedte, így továbbpasszolja a labdát a treasury-nek, hogy na akkor akkor hajrá srácok, szervezzétek le a részleteket.

A treasury-m látja, hogy elő kell teremtenie jövő hétfőre 1 millió fabatka értékű commodity-t, szóval felkapja a telefont és elkezd szervezkedni. Először is megnézi az összeget majd keres egy commodity-t aminek a mértékegység/ár kombinációja körülbelül kiadja a kért összeget. Felhív pár brókert, kér árajánlatokat, kap is egy jót 2000 uncia palládiumról 498 fabatka/uncia áron, az nagyjából ok. A bróker is kér díjat a munkájáért, 3000 fabatkát, ami az én költségem.

Ügylet 1

Commodity vásárlás (buy): veszek magamnak commodity-t

Commodity új tulajdonosa: Én, a Bank

Értéknap: jövő hétfő

Teljesítés napja: jövő hétfő

Mennyiség: 2000 uncia

Ár: 498 fabatka/uncia

Összeg: vételár (996 ezer, ez lesz a hitel principal-ja) + brókeri díj, összesen 999.000,00 fabatka

Szóval vettem magamnak 2000 uncia commodity-t. Közvetkező lépésben ugyanazzal az értéknappal ezt eladom az Ügyfélnek deferred payment-re olyan áron, hogy kiadja a principal + profit összegemet (996ezer + 10% profit)

Ügylet 2

Commodity eladás (sell 1): az Ügyfél megveszi Tőlem

Commodity új tulajdonosa: Ügyfél

Értéknap: jövő hétfő

Teljesítés napja: egy év múlva

Mennyiség: 2000 uncia

Ár: 547,8 fabatka/uncia

Összeg: 1.095.600 (Principal + Profit)

Mi történt eddig? Vettem commodity-t spot-on és eladtam az ügyfélnek deferred payment-tel.

Az ügyfél jutott pénzhez? Még nem, eddig ott jár hogy van neki commodity-je, amit ki kell nekem fizetnie egy év múlva. Mit tehet ezután? Vagy megpróbálja saját maga értékesíteni (ritka), vagy megbíz engem, hogy ugyanmá adjam el az ő nevében valakinek és kérjem meg azt a valakit hogy a pénzt rakja fel az ő bankszámlájára (Power of Attorney, megbízási ügylet). Az ügyfél így jut a pénzhez, tehát tulajdonképpen nem én folyósítok neki, hanem majd a 3^rd Party. Engem ez nem is érdekel valahol, bár ha tudom hogy velem akarja ezt is leszerveztetni akkor belekalkulálom a profitösszegbe amit ajánlok neki (ezt általában a legelején megbeszéljük), mivel melóm lesz ezzel is.

Szóval követve az általánosabb gyakorlatot, még el kell adnom a commodity-t az ügyél nevében (az áru már az övé), ez a PoA ügylet.

Ügylet 3

Commodity eladás (sell 2): az Ügyfél eladja 3^rd Partynak

Commodity új tulajdonosa: 3^rd Party

Értéknap: jövő hétfő

Teljesítés napja: jövő hétfő

Mennyiség: 2000 uncia

Ár: 498 fabatka/uncia

Összeg: 996.000,00 megegyezik (általában) a vásárláskori (buy) összeggel, tehát ugyanazon az áron adják el, ez végül is a hitel principal (tőke) része

Röviden ennyi. Én mint Bank a pénzemet a brókernek utalom, az ügyfelem a pénzét a 3^rd Partytól kapja meg (vagy tőlem, ha pld a 3rd party nálam vezeti a számláját). Az ügylet egyik része spot, deferred payment csak ott van amikor én eladtam az ügyfélnek (sell 1). Az ügyfél tehát hozzájut a pénzéhez jövő hétfőn.

A deferred payment rész mögé odakerül egy cashflow, ami nem különbözik a konvencionálistól. Itt már sokféle konstrukció megfigyelhető. Sokszor bullet paymentes (egy összegben kell a tőkét és a profitot lejáratkor visszafizetni), ha nem, akkor flat rate-tel számolódnak a periódusok, gyakran van grace period is, de ezek már klasszikus cashflow scenáriók.

Ebben a példában egy pénznem volt (fabatka). Persze megeshet hogy másban kéri a pénzt vagy szeretne törleszteni, ez már viszont már swap és forward kategória ami nem ilyen egyszerű. Amit én láttam ott egy pénznemben mentek az ügyletek.

No hát röviden ennyi, leírhatnám a sok dokumentációt és azok sorrendjét, de nincs kedvem :) úgy gondolom ennyi is elég volt ahhoz hogy a működését meg lehessen érteni.

Legközelebb a betételhelyezés lesz (nem nagy a különbség, a technika majdnem ugyanez)

Salam aleykum

szóval a kamatról, pontosabban a ribáról..

akinek csak 2 perce van: a kölcsönre számított kamat tilos (haram). De ennyire nem egyszerű a képlet, ugyanis a riba nevű valamit tiltja szó szerint a Korán, s bár a riba leggyakoribb fordítása a kamat, de nem pont ezt jelenti, emiatt jóval bonyolultabb a kérdés, mivel értelemezni és definiálni kell mi riba és mi nem, emiatt a muszlim értelmezők interpretálásai között eltérések vannak hogy pontosan mi is tilos. De ha már mindenképp egy mondatba akarom sűríteni, akkor ja, az iszlám pénzügyekben nem megengedett a konvencionális banki gyakorlatban használt kamat intézménye.

 
A riba-t a Korán nevesítve tiltja, ezért tilos. Mivel többnyire a kamat (interest) szóval/intézményével feleltetik meg a riba-t, így lesz a konvencionális bankrendszer által kínált kamat haram a hívő muszlim számára. Ez a legelterjedtebb muszlim megközelítés (bár találni példát olyan magyarázatra is mely ezt a képet árnyalva azt mondja hogy csak a túlzó/erőfölényen alapuló kamattal van gond). 

Fontos még megemlíteni, hogy a riba-t tartalmazó ügylet minden szereplőjét elítéli a Korán, tehát nem csak azt, aki nyújtja, hanem azt is, aki igénybe veszi, aki dokumentálja, sőt, még az ügylet esetleges tanúit is. Szóval hívő muszlim nem vehet részt ilyen ügyletben semmiféle minőségben.

Miért haram a riba? Történelmileg arra vezetik vissza hogy a Próféta korában rengeteg uzsorás volt aki kihasználta mások elesettségét és lehetetlen feltételek mellett adott csak kölcsön a napi megélhetésre, lásd manapság itthon, vidéken (a keresztény világ is tiltotta az uzsorát egyébként). A Korán a kamatokon keresztüli tőkeduplázást/újraduplázást említi uzsoraként és ezt tiltja, de jórészt pont a túlzás nehezen megfoghatósága miatt alakult úgy hogy caklipakli haram lett az egész kamat dolog, a rendszert akarták kikapcsolni merthogy az előbbutóbb mindig ribához (túlzáshoz) vezet.

Azért bonyolult kérdés ez manapság, mert anno egy történelmi helyzetre adott válasz volt a riba tiltása, de nem lett túlrészletezve hogy hogyan is kéne működnie nem uzsora szintű mérték esetén, valamint a riba pontos definíciója sem áll rendelkezésre, így ez az egész értelmezés kérdése lett. Főleg hogy a világ is nagyot változott azóta. A hadith-ok (a Próféta szavainak/tetteinek leírásai) és a kommentárok sokféle értelmezési lehetőséget kínálnak a muszlimok számára ha a mai, konvencionális pénzpiaci megoldásokat szeretnék saria kompatibilissé tenni, azaz "beemelni" az iszlám pénzügyekbe (ezért is van saria osztály sok iszlám bankban). Másrészt viszont az évszázadok alatt kialakult az a nagyrészt elfogadott értelmezés, hogy pénzkölcsönre nem lehet kamatot kérni, tehát hogy a kamat, mint olyan tilos, így ezt úgymond adottságnak foghatjuk fel, még ha muszlim gondolkodók folyamatosan rágják a témát, de jelenleg ez a helyzet, ez van benne a köztudatban évszázadok óta (gondolom a tömegeknek kellett egy egyszerű, könnyen felfogható üzenet, szóval megspórolták a kivételeket, a kamat haram, pont)

Az idő tényező érdekes itt még (az emberek jobban preferálják a pénzt amit most kapnak meg mint azt, amit később) Ezt viszont meg lehet oldani diszkont ügyletekkel is, ebben megengedőbb a muszlim megközelítés, ott ugyanis nem keletkezik "természetellenes" plusz (kamat). De amit én láttam ott nem ebbe az irányba mentek, hanem a kölcsön mögé odaraknak egy áru adás-vételt mely során profitot számol el a bank. A Korán szerint ugyanabból az áruból csak ugyanolyan mennyiséget és minőséget cserélhetünk spot-on történő ügylet során, viszont ha időben eltérés van, akkor már kicsit más a helyzet. Tehát pld nem adhatok valakinek pénzt (tyúkot, sót,whatever) és kérhetek vissza többet belőle. Viszont ha a pénz csak közvetítője egy árunak, az más, az kereskedés, amin lehet profitot termelni, ami megengedett és támogatott. Ez fontos dolog. 

A lényeg valahol az, hogy a muszlimok a konvencionális banki gyakorlatban alkalmazott kamatot igazságtalannak tartják mert nincs mögötte munka és kockázat, a bank úgymond odaadja a pénzt és visszakéri, akárhogy is alakul pld a vállalkozás sorsa, behajtja mert megteheti hogy mindenképp visszaszedi a pénzt, tekintet nélkül az élet alakulására. Egyes muszlim gondolkodók elismerik, hogy a bank is vállal kockázatot (azt, hogy az ügyfél nem tudja visszafizetni a kölcsönt), valamint pénzt szolgáltat, ami végülis egyfajta szolgáltatás, szóval van aki szerint nem fekete-fehér ez. A Korán amúgy a kooperációt támogatja, a közös munkát, nem az egyoldalú kockázatvállalást (erről bővebben később, egy másik posztban, amikor a mudharabáról és a musharakáról írok majd). A "munka gyümölcse" kifejezést némileg megerőszakolva kb az az elv, hogy nincs gyümölcs munka nélkül, és minden munkának van valami gyümölcse. De az hogy nem dolgozok, pontosabban nem vállalok kockázatot de kell a gyümölcs, nos az nem játszik. A klasszikus hitelezéssel ez az iszlám egyik baja, hogy hogy is van az, hogy a bank nem vállal kockázatot de elvárja hogy visszafizessem a hitelt. A cizelláltabb megközelítésben a hangsúly a túlzáson van. Na de mi a túlzás? elvileg az ami a "szokásos" mértéken felüli..hehe, exakt definíció, mi? :) Egyes gondokodók szerint ami nem szokásos mértéken felüli az nem riba, tehát mégis halal a kamat? Nem érzed hogy közelebb juttotunk? jól érzed.

Itt egy példa amit olvastam: van egy révész, egy fabatkáért viszi át az embereket az egyik partról a másikra. Épp evez békésen, amikor meglát egy fuldoklót. Odaevez mellé, és mondja hogy kihúzlak és átviszlek, de akkor ideadod mindened amid van plusz mindened amid valaha lesz. Szerencsétlen persze hogy beleegyezik, szeretne élni. Kiérnek a partra, ekkor a fuldokló viszont közli hogy bocs, de egy fabatkát adok, a standard díjat, többet nem. Bíróság elé mennek, s bár úgymond "üzletet" kötöttek, de egyértelműen túlzás amit a révész kért, kihasználta a másik szorult helyzetét, így nem kaphat többet egy fabatkánál az iszlám jog szerint. Az egy fabatkára viszont jogosult, de egészen pontosan ilyen esetben a révésznek az a legjobb ha ingyen viszi át, mivel az már az adakozás kategóriája, a lelkét ez szolgálja legjobban. Követve az elvet hogy a dolgok az ellenkezőjük révén ismertek (fény-árnyék, hideg-meleg, stb), a riba párja a sadaqah, önkéntes adomány, vagyis hogy segítsd azt, akinek szüksége van rá. De nem elvárás hogy a bankok úgymond adakozzanak, a Korán szerint mindenképpen jogod van visszakapni azt, amit adtál (tehát a tőkédet), az egyfajta "negatív" riba ha nem kapod vissza. De ha úgy döntesz hogy adakozol, az is jó. (a példa amúgy nyilvánvalóan sántít annyiban, hogy itt a révész egy szolgáltatást nyújt, nem pénzt ad kölcsön).

No hát egyelőre ennyit erről, lehetne még filózni rajta, de már így is hosszú lett. A lényeg hogy alapvetően tilos a kamat, kereskedni és profitot termelni viszont lehet, így kölcsönnél a kamatot egy áru adás-vétel ügyletre felszámolt profittal "váltják ki" az iszlám pénzügyekben. Ezt bemutatandó a következő posztban végigvezetek egy murabaha bai ajel hitelezési folyamatot.

a kamatról terveztem írni, de amikor belekezdtem rájöttem, hogy nem érdemes belevágni míg nem esik pár szó úgy generál az iszlám pénzügyekről meg saria-ról, az iszlám jogról és a kettő kapcsolatáról

Szószedet jellegű kitérő:

saria: az iszlám jogrendszer, bővebb leírásokat százával lehet találni némi guglizással, nem akarom boncolgatni. Lényeg röviden hogy a Koránból és Szunnából meg néhány egyéb forrásból levezeti hogy hogyan kéne élnie egy hívő muszlimnak, mi helyes és mi nem, stb. Magát a szót változatosan írják le, nemtom melyik a helyes írásmód, a következő változatokat láttam már: sharia, saria, saría, sária, shariah, shari'ah, Sharee'ah..hehe, lehet válogatni..legkényelmesebb bepötyögni a saria-t, szóval ezt fogom használni

iszlám pénzügyek: iszlám elveken (sarián) nyugvó pénzügyek. Maga a szó szimpla tükörfordítása az elterjedt angol islamic finances kifejezésnek, ha vlki tud jobb fordítást, majd mondja. ezt fogom használni a bankos dolgokra is, mert bár van egy másik kapcsolódó kifejezés (islamic banking), de az iszlám bankolás elég hülyén hangzik, iszlám bankrendszer szerintem helytelen fordítás, meg úgy egyébként is, az iszlám pénzügyek jó lesz

szóval mitől iszlám pénzügyek és nem "sima" pénzügyek? attól, hogy ez a sarián alapul, illetve azzal kompatibilisnek kell lennie (elvileg..). A saria ugye meghatározza/átjárja a hívő muszlim ember életének minden szeletét, így a pénzügyeket is. Ez már talán sejteti hogy miért olyan nagy biznisz ez. Mennyi hívő muszlim van? Pontosan nemtom, de pár milliárd biztos..persze nincs minden muszlim ország olyan szerencsés helyzetben mint az öbölmenti arab országok vagy malájzia, szóval ok, nem minden muszlim engedheti meg hogy befektethessen meg bankolhasson, világos, de itt nem csak a magánszemélyekről van szó természetesen, sőt, a vállalati hitelezés és a kormányzati befektetések az igazi falat, pláne az olajban gazdag arab országoknál, náluk ugyanis ide esik be első körben az olajpénz..erről majd később

Elméletben tehát ha egy hívő muszlim választhat egy konvencionális vagy egy iszlám elveken működő, sharia complient bank közül, akkor elvileg az utóbbi mellett teszi le a voksát, mert megnyugtatja a tudat hogy olyan pénzintézet kezeli a pénzzel kapcsolatos ügyesbajos dolgait mely a Korán és a Próféta tanításaival összhangban éli a belső életét és olyan pénzügyi termékeket kínál neki melyek szintén igyekeznek megfelelni ezeknek. Szóval a muszlim világban nagy marketing erővel bír ha odabiggyesztik a bank/banktermékek neve mellé hogy "Full shariah compliant" vagy "Approved by sharia". 

A fentiekből valahol következik hogy a saria szerint a pénzügyi természetű dolgoknál (ugyanúgy mint az élet egyéb dolgainál) van ami haraam (tilos, pld a kamat) meg ami halal (okés, pld a profit szerzés). Hehe, ez utóbbi szó mindig vicces, főleg mikor kajáldákra írják ki hogy "halal food"..

Anyway, országonként változik hogy mennyire szigorúak ezek az előírások és betartásuk. Valahol marketing fogás, valahol viszont kőkemény, olajozottan (hehe) működő napi gyakorlat, elég intelligens iszlám pénzügyi termékek vannak, kialakultak standard megoldások amik igen elterjedtek, mondhatni általánosak az iszlám pénzügyekben főleg ha IT oldalról rendesen meg vannak támogatva. Ez utóbbi terén viszonylag szűkös a kínálat, bár nagyon gyorsan fejlődik. Sokáig exceleztek itt is, mivel a saria kompatiblis szoftverkínálat szűkös volt, a legtöbb konvencionális banki szoftver első paramétere hogy mennyi a kamat és kb itt meg is fekszenek egy saria auditon..De mivel rengeteg pénz van ebben így nyilván nagyon gyorsan változik a helyzet, egyre többen foglalkoznak ezzel.

Egyébként ahol én jártam ott teljesen átfonja a saria a szervezetet, minden folyamatot és pénzügyi terméket áttekintenek és rá kell bólintaniuk mielőtt az ügyfeleknek elérhetővé teszik. Ezt kb úgy kell elképzelni mintha itthon lenne mondjuk az OTPben egy Katolikus (Református, Unitárius, whatever) Főosztály aki megnézné hogy az euro alapú 30 éves lakáshitel termék folyamata, elszámolása, stb mennyire van összhangban a Bibliával (hehe, kíváncsi lennék mit hoznának ki..) A katolikus (református, unitárius,etc) hívő ember számára meg ugye fontos (elvileg) hogy olyan banknál vágjon bele az életre szóló eladósodásba ami szervezeti szinten odafigyel arra hogy kövesse a Biblia tanításait, szóval mágnesként vonzaná őket magához a bank.

Az persze már megint országfüggő, hogy ez az egész "saria kompatiblis vagyok, hozd a pénzed hozzám" dolog a bank saját piaci pozicionálását szolgálja vagy állami szintenről is nyomják-e őket. Folytatva a példát arra gondolok hogy az se mindegy hogy az OTP saját indíttatásból csinálja meg a vallástudorokból álló főosztályát vagy mondjuk a PSZÁF kötelezné erre, mivel annak a vezetésében is vallástudósok ülnének és az engedélyezések, irányelvek, szabályozások, auditok, pénzbüntetések,stb megállapítása során érvényesítenék a bibliai/pápai/stb tanításokat/kinyilatkoztatásokat/utasításokat vagy sem.

Tehát változó a dolog muszlim országonként, nem szabad általánosítani. Amit én láttam az a ló egyik oldala, nagyon szigorú, emiatt viszont eléggé respektált, kb ha ők asszonták hogy saria kompatiblis a dolog, akkor tuti az.

Na legközelebb tényleg a kamatról lesz szó, hozzáadva csipetnyi profitot, murabahát és commodity-t

salam aleykum

az elmúlt években úgy hozta a sors hogy belecsöppentem az iszlám pénzügyek világába és ihletett adott, gondoltam leírom miket láttam, mert érdekes..szerintem :) közgazdász lennék, és hát kb semmitse tudtam erről az egészről korábban, alig hallani erről idehaza, pedig elég nagy szelete lett a világgazdaságnak az elmúlt 2-3 évtizedben és akkor még finom voltam.. borzasztó sok pénz áramlik oda, alig bírják elkölteni..fura a világ, innen nem is látszik annyira hogy az olajtól való függőség miatt mennyire megváltozik/zott minden, elképesztő mennyiségű pénzt ad a világ (pláne Európa) az arab világnak, ami változatos módon sáfárkodik ezzel, na de rről majd később

hogy milyen élményeken alapul amit írok? az egyik legkonzervatívabb muszlim ország egyik legnagyobb bankjánál eléggé egyedi szoftvermegoldások kifejlesztésébe és bevezetésébe keveredtem bele, s hát ennek során napi kapcsolatban kellett lenni a helyszínen a biznisszel, elég sokat beszélgettünk specifikálások, tesztelések közben, így gyűlt a személyes tapasztalat. nagy terület ez amúgy, nem mondom hogy mindent tudok róla, de eleget ahhoz hogy véleményem legyen meg hogy átlássam.

ja, még annyit hogy a vallási dolgokba csak annyira megyek bele amennyire a téma miatt muszáj, semmi többet. nem lettem muszlim, nem is leszek, de nyilván nem lehet megkerülni a témát mert mélyen összefondódik..no egyelőre ennyi, hamarost írok a kamatról, pontosabban arról hogy miért nincs és hogy mégis hogyan szedik meg ott is magukat rendesen a bankok,

salam aleykum