A mudharabáról meg a musharakáról, mint koncepcióról még nem volt szó, pedig nem árt ismerni őket, elég alapnak számítanak az iszlám pénzügyekben. Ennek megfelelően temérdek online irodalom van róluk, főleg angolul (mármint amit én is értek) pld nem rossz ez itt, vagy ez, vagy mondjuk ez a példa bankszámla depositra
Szójegyzet jellegű kitérő:
Mudharaba: profit megosztáson alapuló ügylet, ahol csak az egyik fél száll be tőkével, a másik munkával, a nyereségen egy előre megállapodott arányban osztoznak, a veszteségeket egyedül a tőkét adó viseli
Musharaka: ügylet, amibe mindkét fél beszáll tőkével, munkát az egyik végez, a profiton előre megegyezett arányban osztoznak, a veszteségeken pedig a bevitt tőke arányában
No egy kicsit bővebben:
Szóval a Mudharaba egy profit megosztáson alapuló ügylet, ahol csak az egyik fél száll be tőkével (a kölcsönt adó), a másik a tudását adja (a vállalkozó). Megegyeznek előre, hogy ha valaha 1 peták profit is keletkezik, akkor azon milyen arányban osztoznak (pld 70%-30%). Ha a vállalkozó béna és nincs profit a kölcsön futamideje alatt, akkor nem kap semmit a tőkét adó. Sőt, ha annyira béna a vállalkozó, hogy elszórja az egészet, akkor ez van, a kölcsönt adó bukta a lóvét, nem kérheti vissza.
Egyszerű példa: én vagyok a bank, van pénzem, te vagy a vállalkozó, van egy jó ötleted/üzleti lehetőséged/whatever, de pénzed az nincs. Mondod hogy haver, itt ez a lehetőség, kb 3 év alatt ennyit kereshetnénk rajta, aggyámá 1 milla fabatkát, 3 év múlva visszakapod. Ok, adok neked pénzt, de előszöris megegyezünk, hogy mikor adod vissza a pénzemet (ok, legyen 3 év), majd arról milyen arányban osztozunk a profiton (pld 10% neked, 90% nekem). Ha nem csinálsz profit, nem kapok semmit. Ha eltolod a pénzemet, akkor azt bizony bebukom, így jártam, nem kérhetem vissza azt amit odaadtam.
De fordítva is működik, pld egyszerű bankbetéteknél. Te, az ügyfél, rendelkezel pénzzel pld a számládon, szeretnéd lekötni egy időre és szeretnél nyilván többet visszakapni. Mivel kamat nevű dolgot nem fizethetek, ahhoz meg túl keveset kötsz le hogy megérje mögérakni pld egy commodity ügyletet, úgyhogy azt mondom neked, hogy ha lekötöd akkor az éves profitomból a lekötési időd és a bevitt tőkéd arányában részesülsz.
Mudharabah esetén tehát csak az egyik fél ad pénzt, a másik a tudását/tehetségét viszi bele.
Musharakánál mindkét (vagy több) fél beszáll, a tőkét adó jellemzően jobban, a vállalkozó kevesebbel, pld 80%-ot ad a tőke tulajdonosa (pld a én, a bank), a vállalkozó meg mondjuk 20%-ot (customer share). Ugyanúgy megállapodunk itt is, hogy ha valaha egy fabatka profit keletkezik a futamidő alatt, akkor azon osztozunk egy előre megállapodott arányban, ami vagy megegyezik a bevitt tőke arányával, vagy nem. Ha annyira béna a vállalkozó, hogy nemhogy profitot nem csinál de még el is tolja a tőkém felét, akkor azért mindketten bukunk veszteségen, mégpedig a bevitt tőke arányában (tehát a tőke felének 80% én buktam, 20%át a vállalkozó).
Előjönnek ezek a koncepciók több terméknél is, majd később visszautalok ide, de erről most egyelőre ennyit
salam aleykum
