Iszlám Pénzügyek

folytatás.. Maláj (iszlám) pénzpiaci instrumentumok

Az előző maláj posztban már említettem hogy az instrumentumok kialakításakor a kopipaszt módszert követték, szóval fogták a konvencionális pénzpiaci instrumentumokat, kigyomlálták belőle a kamatot, helyére beraktak profitot vagy felárat és khalas, kész. Kb 8-10 instrumentumot tartanak számon, különböző "népszerűségnek" örvendenek.

A maláj iszlám pénzpiac 2 eleméről volt már szó, most felsorolás jelleggel íme a lényegesebb instrumentumok:

(I) Government Investment Issue (GII)

Bai Al Inah alapú, kamatmentes, állam által kibocsátott, diszkontált, másodlagos piacon is forgalmazott, likvid adósságlevél

(II) Bank Negara Negotiable Notes (BNNN)

Bai Al Inah alapú, nemzeti bank által kibocsátott diszkont, rövid lejáratú (max 1 év) pénzpiaci instrumentum, ez is pörög a másodlagos piacon

(III) Cagamas Mudharabah Kötvény (Sukuk Mudarabah Cagamas)

A Cagamas egy helyi intézmény, ami jelzáloggal foglalkozik. A jelzálogot tartalmazó szerződésekre bocsátanak ki mudharaba alapú kötvényeket (tehát az underlying iszlám kompatibilis contracton képződő profiton osztoznak)

A Sukuk-ról (iszlám kötvényről) tervezek írni, majd akkor szó lesz arról hogy milyen elveken/alapokon lehet egyáltalán kötvényt kibocsátani iszlám pénzügyekben (szaudiban pld még mindig nem megengedett a sukuk, a legfőbb sária bíróság már vagy 2 éve rágja a témát)

(IV) Islamic Accepted Bills (IAB)

Murabaha alapú trade finance-re (export-import finanszírozásra) kibocsátott papír, mellyel a másodlagos piacon bay al-dayn alapon kereskednek

Az iszlám trade finance külön megérne vagy 5-6 posztot, egyszer talán ráveszem magam, most röviden:
(a) import: az ügyfél megbízza a bankot hogy vegye meg az árut magának, ő meg megveszi a banktól költség+felárért, kb fél éves fizetési határidőre. A bank ezután ezt a fenálló követelését értékesíti bay al-dayn elven

(szaudiban pld különbség van hogy az áru már az ügyfél birtokában van csak nem tud fizetni érte vagy egyáltalán nem az övé. Első esetben egy nemesfémes commodity ügylettel kaphat csak pénzt /nem veheti meg tőle aztán adhatja el vissza neki/. Egyéb esetben megfelelő az áru is mint underlying asset)

(b) export: exporter elkészíti a hitellevelet, elküldi az importáló bankjának, az befogadja, majd az exportáló készíttet egy idegen váltót az importáló bankjával (az importáló banknak fizetni kell a megadott időben a megnevezett félnek), az exportáló bankja ezt megveszi az exportálótól bai al-dayn elven

(V) Islamic Negotiable Instruments (INI)

két alfaja van:

(a): Islamic Negotiable Instruments of Deposit (INID)

mudharaba elven működik, egy iszlám banknál lévő betétről (lekötött pénzről) van szó, mely egy jövőbeni napon esedékes. Úgy müxik hogy adj nekem pénzt, látod, van itt egy lekötött betétem, 3 hónap múlva felszabadul, abból visszakapod a tőkéd plusz lesz rajta X % profit, cserébe azt megosztom veled Z/Y arányban

(b): Negotiable Islamic Debt Certificate (NIDC)

a bank elad vlmi eszközt az ügyfélnek cash-re spot-on, majd az ügyfél eladja ugyanazt az eszközt a banknak az eredeti ár+profit összegben jövőbeni fizetésre

Mi történt? Az ügyfél adott pénzt a banknak most, jövőben többet fog visszakapni (tulajdonképpen betétet helyezett el)

(VI) Islamic Private Debt Securities

Sária kompatibilis vállalati kötvények. Majd a Sukuk posztban a vállalati kötvényekről is írok bővebben.

(VII) SBBA (Sell and Buy Back Agreement - aka repo)

Az instrumentumok mellett kereskedési technikákat is átvettek pld REPOznak (Repurchase Agreement) SBBA néven, ami annyi lenne hogy megállapodnak egy adás-vételben, valamint abban is, hgoy ezt egy előre rögzített időpontban egy újra megállapított áron reverzálják egy ellentétes előjelű adás-vétellel

(VIII) Commodity Murabaha Program (CMP)

Malájok is beindították a Commodity Murabaha ügyleteket (lásd korábbi posztok), azt íja a csóka hogy jellemzően nyers pálma olaj a háttérben lévő áru, az arabok inkább fémeket (palladiumot, platinumot, alumíniumot, ezüstöt, aranyat, stb) használnak.

A folyamat ugyanaz mint az araboknál, tehát ha a banknak van fölös pénze és szeretné lekötni, akkor: vesz olajat brókertől spoton, eladja a Maláj Nemzeti Banknak deferred paymenten, majd a Maláj Nemzeti Bank megbízza a banknot hogy a nevében adja el egy harmadik félnek spoton

Fordítva is mehet az ügylet (= a banknak van szüksége pénzre), ugyanez a folyamat, csak helyet cserélnek a szereplők

A CMPnek nincs másodlagos piaca

---

No ennyit az előjátékról (a maláj pénzpiaci instrumentumokról), legközelebb a kutatás eredményeiről pár szó

salam aleykum