Iszlám Pénzügyek

ebben a posztban egy iszlám hitelezési megoldást írok le egy ál-konkrét példán keresztül (becses neve: murabaha bai ajel)

Akinek csak 2 perce van: az iszlám pénzügyekben a kamat tilos, a profit viszont okés, így a konvencionális hitelkihelyzésnél kamattal megoldott haszon forrása az iszlám pénzügyekben egy áru adás-vétel ügyletből származó profit (underlying commodity buy-sell deal). Pld egy vállalati működési hitelnyújtás mögött is egy áru adás-vétel ügylet van, az ezen keletkező profit az, amit a konvencionális bank által felszámított hitelkamattal meg lehet úgynagyjábólvalamennyire feleltetni. 

Szószedet jellegű kitérő

commodity: áru, valami ami kézzel fogható, iszlám banki hitelezésben pld nemesfém vagy hasonló (ezüst, palládium, stb)

murabaha: saria kompatibilis commodity adás-vétel, mely során az eladó előre közli a vevővel hogy mennyi költsége merült fel az ügylet miatt és hogy mennyi profitot kér (összegszerűen), tehát az üzletkötés pillanatában ez az információ mindkét fél rendelkezésére áll

bai al ajel (vagy rövidebben bai ajel): murabaha ügyeleten alapuló pénz kölcsön, pld vállalati (többnyire működési) hitelezés

PoA (power of attorney) deal: megbízási ügylet (egyik fél felhatalmazza a másikat hogy a nevében eljárjon

A murabaha bai ajel deal leginkább nagy összegű, tehát vállalati/szervezeti hitelezési megoldás, de persze előfordul magánszemélyek esetén is, az összeg a lényeg, ugyanis a treasury is részt vesz benne, aki viszont nem foglalkozik egyedi kis összegekkel, így a retail jellegű hitelezésről majd máskor.

Az alábbi hitelezési folyamat tekinthető egyfajta iskolapéldának, számos későbbi pénzügyi terméknél/megoldásnál vissza fognak köszönni az itt leírt folyamatok és szereplők.

Szóval hitel nyújtásáról van szó. Mivel a kamat tilos (lásd korábbi poszt), ezért nyilván nem mehet a dolog a „konvencionális" módon, nem annyi a dolog hogy szól a vállalati hitelezési osztályom a treasury-mnek hogy ilyen pénznemben ennyi kéne ekkorra, aztán rárakom az ügyfél számlájára, később meg majd leemelem a tőke+kamatot a megállapodott időszakonként. Annyiban mondjuk stimmel, hogy a treasury intézi a háttérügylelet (a commodity adás-vételt, ezen keresztül történik a hitelezés)

A főszereplő itt a commodity, ennek adás-vétele kapcsán történik a hitelkihelyezés.

Szereplők még:

• Ügyfél (pénzre van szüksége)

• Én, a Bank (pénzt adok szervezek neki későbbi törlesztéssel)

• Bróker (a commodity buy részhez közvetíti a commodity-t annak tulajdonosától Hozzám)
• 3^rd Party (a harmadik fél, neki adjuk majd el a commodity-t az ügyfél nevében ha az Ügyfél ezt a megoldást választja)

Klasszikus módon indul a történet: az Ügyfélnek pénz kell (összege miatt jellemzően számlapénz, de ez amúgy tökmindegy), ezért eljön Hozzám (a bankhoz), elmondja kb mekkora összegre, milyen kezdettel, mennyi időre gondolt, milyen ütemben tudna törleszteni, stb.

Például mondjuk kéne az Ügyfélnek 1 millió fabatka egy évre jövő hétfőtől. Mafi muskela (no problem), mondom neki, tudok neked ennyit adni kb 100.000 profittal. Kamatot ki se ejthetem a számon, összegszerűen meg kell neki mondanom a profitomat. Ez fontos. Ekkor ugyan még nem tudom fillérre pontosan hogy mennyi lesz a profitom (majd meglátjuk miért), de ettől nem lesz nagyon eltérő. A végső profit összeg kiderül majd mire leszervezem az ügyletet, az kerül majd a papírokba. Szintén fontos, hogy ez a végső profit összeg nem változhat egy fabatkányit se a lejáratig. Mindkét fél a legelején tudja, hogy összegszerűen mennyibe kerül/mennyit hoz neki az ügylet (előtörlesztésnél lehet penalty, de az fee-nek és nem extra profit-nak van felfogva). Késedelmi kamatnak megfelelő tétel nem lehet, az az én kockázatom hogy nem fizet vissza az Ügyfél. Ha nincs pénze egy év múlva, akkor várok amíg lesz, de ezen hitel kapcsán nem kérhetek vissza késedelmes fizetés miatt többet.

Tehát közöltem az Ügyféllel hogy ez az ügylet neki saccperkábé 100.000-be fog kerülni. Azért mondok ennyit mert tudom hogy kb 10% az átlagos éves kamat más bankoknál, ennyi százaléknyi profitot én is akarok csinálni az ügyleten. Figyelem én a piacot, tudom hogy átlagosan ennyiért juthat ilyen összegben ilyen lejáratra ilyen pénznemben, valamint most épp nem is akarok neki se jobbat se rosszabbat adni (tegyük fel hogy semleges nekem az ügyfél ), úgyhogy ezért ennyi. Nagyobb összegeknél/VIP ügyfeleknél egyedi megállapodások („special price”) vannak nyilván, de ez itthon is így megy, nincs ebben semmi islamic. Tehát ügyféltől, pénznemtől, ezerféle körülménytől függően más-más ajánlatot mondhatok, és a belső policy-ban számolhatok 10%-al de a lényeg mégegyszer hogy az Ügyfélnek összegszerűen mondom meg hogy mennyi profitot fogok felszámítani és ez nem változhat az ügylet lejáratáig. Tehát ennél a hitelezési formánál (elvileg) nincs olyan LIBOR/BUBOR/whatever + 3% + devizaárfolyam változás, késedelmi kamat a jegybanki alapkamat, stbstb aztán az ügylet elején tervezett 10% kamat végül 20% lesz..Azért írtam zárójelben hogy elvileg, mert láttam hogy próbálkoztak floating-gal, de végül a saria letörte, így annyi maradt hogy profitabilitási reportban nézték, magában a hitelben összegszerűen volt a profit és nem változhatott. De törik még a fejüket vlmi megoldáson.

Ok, eddig jól hangzik neki, megbeszéltük hogy egy összegben szeretné lejáratkor visszafizetni a tőkét és a profitot, és hogy jövő hétfőtől kéne neki.

Tehát mit tudok?

• Pénznem: fabatka
• Tőke: kb 1.000.000
• Profit: kb 100.000
• Értéknap: jövő hétfő
• Lejárat: egy év múlva

A vállalati hitelezési osztályom a lényegi infot összeszedte, így továbbpasszolja a labdát a treasury-nek, hogy na akkor akkor hajrá srácok, szervezzétek le a részleteket.

A treasury-m látja, hogy elő kell teremtenie jövő hétfőre 1 millió fabatka értékű commodity-t, szóval felkapja a telefont és elkezd szervezkedni. Először is megnézi az összeget majd keres egy commodity-t aminek a mértékegység/ár kombinációja körülbelül kiadja a kért összeget. Felhív pár brókert, kér árajánlatokat, kap is egy jót 2000 uncia palládiumról 498 fabatka/uncia áron, az nagyjából ok. A bróker is kér díjat a munkájáért, 3000 fabatkát, ami az én költségem.

Ügylet 1

Commodity vásárlás (buy): veszek magamnak commodity-t

Commodity új tulajdonosa: Én, a Bank

Értéknap: jövő hétfő

Teljesítés napja: jövő hétfő

Mennyiség: 2000 uncia

Ár: 498 fabatka/uncia

Összeg: vételár (996 ezer, ez lesz a hitel principal-ja) + brókeri díj, összesen 999.000,00 fabatka

Szóval vettem magamnak 2000 uncia commodity-t. Közvetkező lépésben ugyanazzal az értéknappal ezt eladom az Ügyfélnek deferred payment-re olyan áron, hogy kiadja a principal + profit összegemet (996ezer + 10% profit)

Ügylet 2

Commodity eladás (sell 1): az Ügyfél megveszi Tőlem

Commodity új tulajdonosa: Ügyfél

Értéknap: jövő hétfő

Teljesítés napja: egy év múlva

Mennyiség: 2000 uncia

Ár: 547,8 fabatka/uncia

Összeg: 1.095.600 (Principal + Profit)

Mi történt eddig? Vettem commodity-t spot-on és eladtam az ügyfélnek deferred payment-tel.

Az ügyfél jutott pénzhez? Még nem, eddig ott jár hogy van neki commodity-je, amit ki kell nekem fizetnie egy év múlva. Mit tehet ezután? Vagy megpróbálja saját maga értékesíteni (ritka), vagy megbíz engem, hogy ugyanmá adjam el az ő nevében valakinek és kérjem meg azt a valakit hogy a pénzt rakja fel az ő bankszámlájára (Power of Attorney, megbízási ügylet). Az ügyfél így jut a pénzhez, tehát tulajdonképpen nem én folyósítok neki, hanem majd a 3^rd Party. Engem ez nem is érdekel valahol, bár ha tudom hogy velem akarja ezt is leszerveztetni akkor belekalkulálom a profitösszegbe amit ajánlok neki (ezt általában a legelején megbeszéljük), mivel melóm lesz ezzel is.

Szóval követve az általánosabb gyakorlatot, még el kell adnom a commodity-t az ügyél nevében (az áru már az övé), ez a PoA ügylet.

Ügylet 3

Commodity eladás (sell 2): az Ügyfél eladja 3^rd Partynak

Commodity új tulajdonosa: 3^rd Party

Értéknap: jövő hétfő

Teljesítés napja: jövő hétfő

Mennyiség: 2000 uncia

Ár: 498 fabatka/uncia

Összeg: 996.000,00 megegyezik (általában) a vásárláskori (buy) összeggel, tehát ugyanazon az áron adják el, ez végül is a hitel principal (tőke) része

Röviden ennyi. Én mint Bank a pénzemet a brókernek utalom, az ügyfelem a pénzét a 3^rd Partytól kapja meg (vagy tőlem, ha pld a 3rd party nálam vezeti a számláját). Az ügylet egyik része spot, deferred payment csak ott van amikor én eladtam az ügyfélnek (sell 1). Az ügyfél tehát hozzájut a pénzéhez jövő hétfőn.

A deferred payment rész mögé odakerül egy cashflow, ami nem különbözik a konvencionálistól. Itt már sokféle konstrukció megfigyelhető. Sokszor bullet paymentes (egy összegben kell a tőkét és a profitot lejáratkor visszafizetni), ha nem, akkor flat rate-tel számolódnak a periódusok, gyakran van grace period is, de ezek már klasszikus cashflow scenáriók.

Ebben a példában egy pénznem volt (fabatka). Persze megeshet hogy másban kéri a pénzt vagy szeretne törleszteni, ez már viszont már swap és forward kategória ami nem ilyen egyszerű. Amit én láttam ott egy pénznemben mentek az ügyletek.

No hát röviden ennyi, leírhatnám a sok dokumentációt és azok sorrendjét, de nincs kedvem :) úgy gondolom ennyi is elég volt ahhoz hogy a működését meg lehessen érteni.

Legközelebb a betételhelyezés lesz (nem nagy a különbség, a technika majdnem ugyanez)

Salam aleykum