Szószedet jelleggel pár szó a bai al inah és bai al dayn nevezetű koncepciókról, nem árt ismerni őket, hozzátartoznak az iszlám pénzügyekhez
szóval:
Bai Al Inah (Bay' al-Inah): adás-vételi szerződés, mely során egyik fél egy árut elad hitelre, majd azonnal visszavásárolja a vevőtől más áron készpénzre.
Nagyrészt elutasítás övezi, mint alkalmazható iszlám pénzügyi technikát. Araboknál nem láttam, malájoknál van, de támadják, valszeg nem lesz ott se sokáig.
Egy jópofa példa az egyik írásból: kell nekem pénz, adj nekem 10 fabatkát most, egy hónap múlva kapsz 20 fabatkát. Ez nyilván tilos, ribának számít. De el is adhatnád nekem a szamaradat egy hónapos hitelre 20 fabatkáért, majd visszavehetnéd tőlem most 10 fabatkáért. Én így kapok most 10et, 1 hónap múlva adok neked 20-at.
Na akik szerint ez okés, azok tartják a bai al inah-ot halal-nak. Úgy érvelnek hogy ezt 2 külön szerződésnek kell tekinteni, és egyenként mindkettő megállja a helyét (fixált az ár, valid a tárgy, megfelelőek a résztvevők). Akik elutasítják azok szerint viszont esze ágában sincs szamarat vennie egyik félnek se, pénz kell az egyik félnek, így ez az egész csak színjáték.
Szerintem is inkább csak magyarázkodás, hogy ez így megállja a helyét, úgy tűnik egyik felet se izgatja maga az áru, egyiknek pénz kell, a másiknak van, kölcsönad és többet kér vissza.
Bai al dayn (Bay al-dayn): adósság adás-vétele, ahol az adósság lehet pénz, áru (akár már létrejött, akár nem)
No erről is vita van, hogy belefér-e vagy sem, de itt úgy tűnik jobb érvek vannak mellette. A konzervatívabb muszlim (értsd arab) országok nem nagyon használják, de pld a malájoknál nagyjából belefér, bár emiatt is támadják őket.
A következő szempontok mentén rágják a témát:
(1) adósság eladása az adósnak:
egyik megközelítés szerint mivel a kölcsönadónak joga van bármikor elengedni vagy csökkenteni az adósságot, ezért el is adhatja azt az adósnak (pld kölcsönadtam 100 fabatkát egy évre, fél év után azt mondom hogy 80ért megveheti az adós és végeztünk)
Az ellenzők szerint az adósságot egyáltalán nem szabad eladni se az adósnak se harmadik félnek, maximum csökkenteni szabad. Érv hogy nem szabad nem létezőt eladni létezőért (az adósság "fiktív", az érte adott ellenérték "valós" vagy "fiktív"), valamint hogy az adósság bizonytalanságot tartalmaz (gharar-t), amivel megintcsak nem szabad kereskedni (lásd tiltott szerencsejáték).
Középutas megoldásként az adósság fajtájától teszik függővé hogy az eladható-e vagy sem. A határ a biztos és bizonytalan adósság közt húzódik valahol. "Biztos" adósság pld hogy 200 pénzzel lógsz, "bizonytalan" pld egy jövőben befejezendő munka ellenértéke.
Gondolom nem okoz nagyobb sokkot, hogy a biztos eladható, a bizonytalan nem
(2) Adósság eladása harmadik félnek:
Eladhatja-e vagy sem a hitelező egy nem-adós harmadik félnek az adósságot. Magyarul arról van szó hogy a hitelező nem akar várni lejáratig, ezért eladja valakinek kápéra az adósságot a törlesztés előtt. Mindenképp diszkont áron, spot-on (azonnali fizetéssel) kell megtörténnie az ügyletnek, ha egyáltalán engedélyezett, talán ezt nem árt megemlíteni.
Az ellenzők szerint tök világos hogy ez tilos ("Ne add el a halat amíg a vízben van" valamint "Ne add el amit nem birtokolsz"). Szerintük bizonytalanság van abban, hogy az adós fizetni fog-e a harmadik félnek, ezért is haram.
Mások szerint halal a dolog, mert autentikus forrásokban nincs szószerint tiltva. Ami nincs tiltva, az szabad, amíg be nem bizonyosodik hogy nem. Szerintük így a hitelezőnek joga van eladni az adósságot az adósnak vagy harmadik félnek.
Középutas vélemény hogy bizonyos feltételek esetén halal, egyébként haram.Feltétel hogy spot és természetbeni legyen, az adós gazdag legyen vagy egyértelmű bizonyíték szolgáljon az adósság létezésére (értsd elismert adósság legyen), valamint az adósságot megvásárlónak spoton kell fizetnie, egyébként nem valid a tranzakció.
Szóval nincs egyetértés, egyes iskolák szerint tilos, míg mások szerint bizonyos feltételek esetén okés. Pld a malájok szerint belefér a bai al dayn, szerintük felpörgeti a gazdaságot, használ a közjónak (ami szempont kéne hogy legyen a középutasok szerint)
Egy instrumentum példa: tényleges kereskedelmi ügyleten alapuló Bill of Exchange (idegen váltó), ami kb 200 napnál nem hosszabb és egy meghatározott napon fizetendő (ami nem munkaszüneti nap) türelmi idő nélkül
no erről ennyit
salam aleykum
